Kedves Olvasó!

Most már van elképzelésed az FWC-ről. Ha nem, olvasd el az előző bejegyzésemet! Link itt.

Ebben a részben leírom, hogy én hogyan csináltam azok alapján, amit a témáról találtam. Nekem ez vált be, de kísérletezz nyugodtan!

Első FWC-s orchideának mindenképp phalaenopsis-t ajánlok, mert könnyebben lehet sikerélményhez jutni. Az előző posztomból kiderült, hogy sokan azért kezdenek bele, mert meg akarják menteni a növényüket. Kipróbáltam, működött, de sokkal tovább tart eredményt elérni egy haldokló, rossz állapotban lévő orchideával, mint egy egészséges példánnyal.

1. lépés: Szerezz be, és készíts elő mindent, ami kell:

• egy üveg váza vagy edény (inkább széles legyen, mint magas, de természetesen illeszkedjen a növényed méretéhez: minikhez vagy kisebb méretű példányokhoz elég lehet egy pohár, vagy tálka, de a nagyobbakhoz értelemszerűen nagyobb kell) TIPP: nekem a legtöbb vázám a svéd bútoráruházból van, csak 395 Forint, de bevadultam, és vettem egy 700 forintosat is! :D A mini lepkékhez ugyanitt vettem talpas poharat 200 Forint alatt.
• víz TIPP: a víz legyen szobahőmérsékletű, se túl hideg, se túl meleg. A belváros közepén a harmadikon esővizet nem tudok gyűjteni, a csapvíz forralását nem tartom se költséghatékonynak, sem környezetkímélőnek, így én desztillált vizet használok. Ha néha van alkalmam kocsival meglátogatni vidéken a szüleimet, akkor 5 literes kannákban hozom a kútvizet. Ha valakinek erre van lehetősége, akkor rajta, de figyelj a hőmérsékeltre!
• fertőtlenített olló TIPP: Nem kell metszőolló, mivel nem olyan erősek a gyökerek, de mindenképp legyen fertőtlenítve, például izopropyl alkohollal.
• és kell természetesen maga az orchidea. TIPP: egy normál méretű, egészséges, lehetőleg elvirágzott phalaenopsis-szal kezd FWC-s karriered. Tapasztalatom szerint ez a legegyszerűbb.

2. lépés: Óvatosan emeld ki a cserépből az orchideát, és amennyire csak tudod, óvatosan rázd le róla a földet. Ha úgy érzed, hogy erőszak nélkül már nem jön le több, akkor tartsd az orchideát tartsd a csap alá, és folyóvízzel mosd át annyira a gyökereit, amennyire lehet. Előfordulhat, hogy néhány gyökér megsérül. Nem olyan nagy tragédia, de azért csak óvatosan! Ez a folyamat sokáig is eltarthat, de csak nyugodtan. A gyökereken maradókéregdarabok rohadáshoz, és fertőzésekhez vezethetnek. Ha nem sikerül mindent leszedni, az sem baj, de valószínű, hogy gyakrabban kell majd a vizet cserélni.

3. lépés: Vágd le az elrohadt gyökereket! Vedd két ujjad közé a gyökeret, és óvatosan nyomd meg! Ha kemény és ellenálló, akkor jó, hagyhatod! Viszont ha megnyomod és spriccel, vagy nagyon puha, trutyis a belseje, vágd le! Ha nem tudod eldönteni, hogy jó-e, akkor is vágd le! Ha egészséges, erős gyökerű az orchidea, akkor kevesebb rohadt gyökér lesz. TIPP: a vágásokat 3%-os hidrogén-peroxiddal szoktam befújni, a fertőzések elkerülése végett.

4. lépés: Helyezd a növényt a vázába, és óvatosan öntsd fel annyi vízzel, hogy a gyökerek kb. alsó egyharmadát ellepje. Vigyázz, hogy a levelek közé ne kerüljön víz, mert ha nem tud kiszáradni, kárt tehet a növényedben. Az első két hétben NE tápoldatozd!

Kész is van! Mostantól már csak arra kell figyelned, hogy ha zavarossá válik a víz, akkor cseréld ki, a vázát mosd el. Egyébként elég csak pótolni a hiányzó vizet. Amikor cserélni kell a vizet, ellenőrizd a gyökereket! Ha valami rohad, azt vágd le! Az első időszakban valószínű, hogy gyakrabban kell cserélni vizet, de nekem van olyan is, aminek már több, mint 2 hónapja nem cseréltem a vizét.

Ne felejtsd el tápoldatozni! Én nagyjából kéthetente szoktam. Amikor eltelik kb. két két, és csökken a víz szint, akkor tápoldatos vízzel pótlom. Ha cserélni kell a vizet teljesen, akkor a tápoldat dobozán lévő ajánlás helyett ugyanannyi vízhez, csak a fele mennyiségű oldatot használok, és ezzel töltöm fel a vázát.

Kedves Olvasó!

Ha elolvastad a bevezetőmet, és még mindig itt vagy, nagyon érdekelhet, hogy mit csinálok! :) Amint tudod "pályafutásomat", mint oly sokan phalaenopsisokkal kezdtem. Sajnálatos tény, hogy habár kezdőknek majdnem mindenhol ezt ajánlják, nekem mégis meggyűlt velük a bajom. De ugye azt is tudod, hogy nem adtam fel!? Elkezdtem kutatni, hogy mit csinálok rosszul? Nem jól locsolom? Nem elég a fény? Túl sok a fény? A tápoldattal van baj? Vagy a páratartalom nem megfelelő? Bármit tettem nem segített. Külföldi oldalakon is elkezdtem nézelődni, és szembejött velem a FULL WATER CULTURE (FWC) kifejezés, ami magyarul nem is tudom, hogy mi. Teljes vízkultúra? Hát nem hiszem, mert ha ezt így beírom a keresőbe, nem pont ezt adja ki. Olyanokat, hogy hidropóniás cserepekbe föld helyett szerves anyagoktól mentes kavicsba vagy másba ültetik a növényt.

Itt viszont arról van szó, hogy -bármilyen spéci cserép vagy edény nélkül- a növényt egy mondjuk üvegvázába teszik. Az megegyezik, hogy föld nincs. Itt a kép, ni:

(Bocsánat a minőségért.)

Kicsit bővebben ez úgy néz ki, hogy a növény "meztelenül" 0-24-ben a vízben van, tápoldatozni is ennek megfelelően kell. Amit én nagy előnyének tartok, hogy mivel nincs föld, kevesebb rejtekük marad a kártevőknek. (Velük is meggyűlt a bajom!) Illetve nem kell öntözni, ha a vízszint alacsony, akkor csak pótolni kell. Cserélni a vizet csak akkor kell, ha zavaros lesz a régi. Sokféle orchidea alkalmas FWC-re, de nem mindegyik! Erről majd egy külön posztban.

Egy fél mondat erejéig szeretném megemlíteni a semi-water culture-t, ami (ha a másik teljes hidrokultúra, akkor ez) fél-hidrokultúra, mondjuk. A lényeg hasonló, de itt nem folyamatosan vízben állnak a növények, hanem 2 és 5 napos periódusok váltakoznak, amikor vízben van, és amikor teljesen szárazon. Ez nem fogott meg annyira, nem is nagyon próbálkoztam vele.

 
Magyar vonatkozását  a FWC módszernek nem találtam. Pedig kerestem! Így maradtak az angol és német nyelvű oldalak. Olvastam véleményeket, néztem videókat. Úgy gondoltam, hogy rosszabb állapotba már nem kerülhet, szóval miért ne? Ez a módszer kapott hideget és meleget is. Van, aki szerint árt a növénynek, elpusztul tőle, és van, aki erre esküszik. Én inkább a második csoportba tartozom. Azért írom, hogy inkább mert van olyan orchideám, ami még mindig orchideaföldbe van elültetve, és jól érzi magát ott, így nem áll szándékomban őket áttelepíteni.

Na, de mit is tapasztaltam. Volt egy elég rossz állapotban lévő orchideám, és már egy ideje át is akartam ültetni, de elfogyott az orchideaföldem, és valahogy mindig úgy jött ki, hogy nem tudtam venni. Közben akadtam rá erre a módszerre. Hát legyen! Ennél rosszabb úgy sem lesz...-gondoltam, és belevágtam.

Tudni kell rólam, hogy ha elfog a lelkesedés valami iránt, akkor azt nagyon akarom, és azonnal. Nagyon akartam, hogy azonnal lássam a változást, amiről mindenki beszél. Persze tudtam, hogy ez nem így lesz, meg nem is nagyon reménykedtem, hogy túléli a szerencsétlen. Jött is ám a nagy ötlet. Egy kertészetben vettem egy egészségesnek látszó, de elvirágzott lepkét, és egy olyant is, amin ugyan volt még virág, de már nem látszódtak valami tartósnak. A kettő együtt nem volt 2000 Forint. Hazavittem, és egyből áttelepítettem őket FWC-be. Az egyik tele volt tripszekkel. Ha eddig nem is voltam benne biztos, hogy kipróbálom a FWC-t, akkor eddigre az lettem. A "kutatásaim" alapján, aki ebbe belekezd, az azért teszi, mert van egy haldokló orchideája, és nem lát más megoldást. ez 99.9%-ban az, amibe belefutottam. Egy helyen viszont azt olvastam, hogy egy egészséges növénnyel kezdjük el, mert nagyobb a sikerélmény. (Ami azért logikusnak hangzik.) Hát én kipróbáltam ilyennel is, olyannal is. A haldokló orchideám látványos, dundi kis gyökereket növesztett alig egy hónap alatt. A levirágzott orchideáról nem vágtam le a szárát, és ezen új, másodlagos szárakat hozott, és kinőtt még egy szára, már látszódnak a bimbók is! :) És van még ugye, amin csoffadt kis virágok vannak... Azt írták, hogy az áttelepítéssel várjuk meg, amíg teljesen elvirágzik, mert leeshetnek a virágok. Ezeknek a virágoknak már úgyis mindegy -mert tényleg úgy néztek ki, mintha bármelyik pillanatban leesnének- alapon nekiestem. A virágok meggyötörtnek tűntek, de előtte is azok voltak. Másnapra!!!!!!!! komolyan!!!!!! a virágok új életre keltek. Gyönyörű, hatalmas virágok lettek. Nem is értettem. Sőt azóta se, de mindegy. Ez már nagyjából 4 hónapja volt. A virágok azóta is megvannal, egy esett le. És képzeld! Ez is mind a két szárán hozott új szárakat úgy, hogy még el se virágzott. Az új szárak már majdnem 20 centisek.

Új gyökerek

Kedves Olvasó, aki véletlen tévedtél ide!

Engedd meg, hogy pár mondatban elmondjam, hogy miért hoztam létre ezt a blogot! Legfőbb okom az volt, hogy dokumentálhassam az orchideáim fejlődését, és megoszthassam a tapasztalataimat, hátha valakit érdekel. Esetleg Te, kedves Olvasó, tudj nekem segíteni bevált módszereiddel, ötleteiddel. És akkor itt szögezzük le, hogy sem szakértő, sem hozzáértő nem vagyok. Csak azt tudom, hogy lelkes vagyok és nagyon szeretem a kicsikéimet! :D
Tizenegypár éves voltam, amikor egy áruházban valamilyen alkalomból leárazták a lepkeorchideákat. Kirakták őket a placc közepére. Na, ebbe futottam én bele! Lenyűgözőnek találtam, hogy ilyen sokféle van. Mit tudtam én akkor, hogy ez csak a jéghegy csúcsának a csúcsa... de mindegy is. Legtündöklőbb mosolyommal és esdő tekintetemmel végül sikerült anyukámat meggyőzni, hogy ugyan már, hadd kapjak egyet. Ez több mint 10 éve volt. Az az orchidea nem élt sokáig. Sok évbe és orchideába került, mire idáig jutottam, hogy a növényeim túléljenek, és boldogan éljenek. Az elején, mivel a phalaenopsis volt a legolcsóbb, és legkönnyebben beszerezhető, csak ezekkel kísérleteztem. Mindent elolvastam, amit el lehetett, lelkesen gyűjtöttem nyáron az esővizet, télen a hólevet. Megkerestem a lakás legtökéletesebb pontját, és oda tettem őket. Ha kellett spricceltem, ha kellett agyaggranulátumra állítottam őket, de mind hiába. És ha sikerült is valamelyiket egy évnél tovább életben tartani, virágszár sosem nőtt, nem virágzott újra soha többé. Aztán gimnázium után felkerültem Pestre albérletbe, ahova nem tudtammagammal vinni őket. Anyukámra bíztam az akkor mindösszesen 2!!! darabból álló gyűjteményemet. Ő lelkiismeretesen gondozta őket, úgy ahogy mondtam, de a virágzás elmaradt.Egy év egyetem és albérlet után összeköltöztem az akkori barátommal, aki azóta a vőlegényem lett. Mivel saját lakása volt, nem láttam akadályát az orchideák beköltöztetésének. Még itt is sikerült néhányat kicsinálnom. Mindegyiket megsirattam, mert én nagyon próbálkoztam, és mégse hozott eredményt. De akartam, hogy sikerüljön, és tovább próbálkoztam, kutattam az alternatívákat, és itt kezdődik ez a blog...